Gyermekotthoni ellátás

Otthonok

I. Gyermekotthonok

A Károlyi István Gyermekközpont fóti telephelyén két gyermekotthon működik, 3 illetve 4 csoporttal. A csoportok kis létszámak, 7 és 11 fő közötti gyermeklétszámmal. A családi házakban kialakított külső lakásotthonaink, amelyek Csanytelken, Kemencén, Mogyoródon, Ozorán, Sárszentlőrincen és Solton találhatók, egyenként 6-12 férőhellyel üzemelnek. A gyermekek gondozását, nevelését egy csoportvezető nevelő és egy nevelő, 3-4 fő gyermekfelügyelő-gondozó, és egy éjszakás gyermekfelügyelő látja el.

Minden csoport koedukált, a gyermkek életkora óvodástól 18 évesig terjed. Ha testvérek kerülnek a gyermekotthonba, akkor ugyanabban a csoportban helyezzük el őket. Egy-egy csoportban lehetőség nyílt különösen nagy létszámú, 6-7 gyermekből álló testvérsor befogadására is.

A lakócsoportokat igyekeztünk otthonosan kialakítani. Minden csoportnak egy-egy 100 négyzetméter körüli alapterületű lakóegysége van, amelyek saját konyhával-ebédlővel, fürdőszobával és nappalival rendelkeznek. A gyermekek 2-3 ágyas lakószobákban élnek. Mivel központi kiszolgáló egységek már nem tartoznak a Gyermekközponthoz, minden csoport maga gondoskodik a saját ellátásáról, közösen szervezik meg a bevásárlást, a főzést, és a házimunka minden részletét. A gyermekeket életkoruknak, képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelően vonjuk be a csoport gazdálkodásába és a mindennapi tevékenységekbe, így az ellátásnak nem csak részesei, hanem a tervezéstől a megvalósításig aktív közreműködői is lehetnek.

Gondozás-nevelés

A gyermekek egyéni gondozási-nevelési tervét a nevelők készítik el úgy, hogy elsődlegesen a gyermekek igényeit és szükségleteit tartsák szem előtt. Mind a tervezés, mind a személyre szabott megvalósítás a Módszertani Osztály közreműködésével történik.

A nevelésünkben élő gyermekek között vannak, akik magatartási, beilleszkedési, és tanulási nehézségekkel küdzenek, és vannak értelmileg enyhe fokban sérültek is. A nevelés során mindezeket figyelembe kell vennünk és lehetővé kell tennünk számukra, hogy sikeresen küzdjék le a problémákat és elsajátítsák azokat a képességeket, amelyek képessé teszik őket az otthonon kívüli életre. Ennek érdekében lehetőséget adunk nekik praktikus ismeretek elsajátítására, egyéni foglalkozásokra és beszélgetésekre, az önállóság gyakorlására és az egészséges életmód kialakítására.

A gyermekotthonban a családot a csoport közössége helyettesíti. A gyermekeknek itt kell megtanulniuk a közösségi élet szabályait, és igyekszünk elősegíteni biztonságérzetünk és állandóságérzetük kialakulását, a testvérek esetében pedig az összatartozás érzésének megerősítését.

Tanulmányok, szabadidő

Gyermekeink iskolai helyzetéről, tanulmányi előmeneteléről csak a tanáraikkal való rendszeres, szükség esetén akár napi kapcsolattartás során szerezhetünk információt. Az iskola kéréseit, javaslatait és a fejlesztőpedagógusaink által készített egyéni fejlesztési terveket figyelembe véve biztosítjuk a felkészülés feltételeit (lovas terápia, fejlesztő foglalkozások, terápiás foglalkozások). Fontos szempont, hogy a gyermek napirendje, iskolán kívüli elfoglaltsága szervesen illeszkedjen ehhez.

Az iskolában nehéz helyzetben vannak a hátrányos helyzetű, sok problémával küzdő, sorozatos kudarcot átélő gyermekek. Az, hogy az ő tanulmányaik is eredményesk legyenek, különleges erőfeszítést igényel mind tőlük, mind a velük foglalkozó felnőttektől. Folyamatosan segítenünk kell őket abban, hogy leküzdjék az iskolával kapcsolatos frusztrációt, ami hátráltatja őket abban, hogy képességeik szerint teljesítsenek, és meg kell tanítani nekik az elemi tanulási technikákat.

Minden gyermek számára biztosítjuk a tanulás tárgyi feltételeit. A tanulmányi munka értékelése során is elengedhetetlen, hogy a teljesítményt a gyermek saját képességeihez viszonyítsuk, a legapróbb sikereket is értékeljük. Az általános iskolás korú gyermekek helyben járnak iskolába, az idősebbek számára pedig a budapesti és környékbeli szakiskolák és gimnáziumok biztosítanak képzési lehetőséget.

A tehetséges gyermekeknek igyekszünk lehetőséget biztosítani, hogy tovább képezhessék magukat, fejleszthessék tudásukat és kibontakoztathassák különleges adottságaikat iskolai szakkörökben, színjátszőkörben, tánciskolában vagy sportolás révén.

A gyermekotthonban a szabadidő hasznos eltöltésének természeti és tárgyi feltételei adottak, a gyermekek életkorának és fejlettségének megfelelő programok tudatos szervezése a növendékeket gondozó szakemberek kiemelt feladata.

Család és gyermek kapcsolata

A gyermekotthonban élő növendékeink családi kapcsolatai két véglet közé sorolhatók. Vannak, akik szoros, rendszeres kapcsolatban állnak családjukkal, és vannak, akik szinte egyáltalán nem is tudnak szüleikről, hozzátartozóikról. A családi folytonosság megszakadása mindannyiuknál nagy mértékben veszélyezteti az éntudat alakulásának folyamatát. Az, hogy egy gyermek nem a vér szerinti családjával él, nem jelenti azt, hogy nem is gondol rá, és fejlődésére hatással van a hozzájuk fűződő viszonya.

A meglévő családi kapcsolatok erősítésében és ápolásában családgondozó szakember segíti növendékeinket. A törvény előírja a meglévő családi kapcsolatok erősítését, ápolását. Kiemelten fontos a gyermek vér szerinti családba való visszakerülése, a kapcsolattartásra való felkészítés. Ennek érdekében a családgondozó szervezi a családi látogatásokat, a gyermek és szülei levelezését, telefonbeszélgetéseiket, a családdal kapcsolatos információkról tájékoztatja a gyermeket, és kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójával.
 

II. Életkezdő otthonok

 
Az életkezdő csoportok a 18. életévüket betöltött, felnőttkorúvá vált növendékeknek nyújt otthont, akik már "kiöregedtek" a rendes csoportokból. Ahogy a családban felnövekvő fiatalok is kilépnek a "nagybetűs" életbe - a munkavállalással, az érettségi megszerzése után a felsőfokú tanulmányokkal -, a Gyermekközpont növendékei is az addigiaktól eltérő körülmények között folytathatják életüket úgy, hogy a szükséges segítséget megkapják ugyan, de már jóval önállóban, magukra utaltabban kell boldogulniuk.

Az utógondozói ellátásban részesülő fiatalok az utógonodozó otthonokban élnek, de mindenki csak közkedveltebb, hétköznapi nevén életkezdőnek hívja ezeket az otthonokat. Az első és legszembetűnőbb különbség az elhelyezésben mutatkozik meg. A nagykorúvá váló fiatalok az addigi vegyes összetételű csoportjuk után egy kollégiumhoz hasonló, nem koedukált otthonba kerülnek. Egy fiú és egy lány életkezdő csoport működik a Gyermekközpont központi épületegyüttesében, emellett van egy, fiúknak és lányoknak egyaránt otthont adó lakóház a Lehel utcában, és utógondozói ellátásban részesülő fiatalok élnek a mogyoródi, kemencei, vajtai és csanyteleki lakásotthonokban is.

Felelősséggel önmagukért

A növendékek itt 2-3 férőhelyes szobákban laknak, a közösségi terek pedig a hétköznapi szükségleteket elégítik ki, mivel növendékeink itt is magukat látják el. Itt azonban kevésbé szervezett az élet, mint a fiatalabbaknál, az idejét mindenki önállóan osztja be, csak azok a tevékenységek zajlanak összehangoltan, amelyek máshogy nem oldhatók meg - pl. a közös helységek takarítása. A szükséges közös minimuntól eltekintve az életkezdő csoportokban már a minél nagyobb önállóság megteremtése a cél, így mindenki maga végzi a házimunkát, magára főz, mos, és maga osztja be a pénzét is. Itt a csoportoknak már nincsenek közös készleteik, nincs megszervezve az ellátás - ezt mindenkinek magának kell megoldania, és magának kell szembenéznie azzal, ha hó végére esetleg elfogy a konyhapénz.

Az utógóndotói ellátásban részesülő fiatal felnőttek rendszeres havi ellátmányt kapnak, amelynek összege az egyéni jogosultságok alapján egészülhet ki különböző szociális juttatásokkal. Az otthonban a lakhatásért a Gyermekközpont vezetése által megszabott térítési díjat kötelesek fizetni, amely egyéni elbírálás alapján, méltányossági alapon változhat.

A fiatalokra felügyelő dolgozóink feladata itt már csak az, hogy folyamatos segítséget és asszisztenciát nyújtsanak a fiataloknak ahhoz, hogy megtalálják számításukat az életben és megvalósítsák saját terveiket. Emellett odafigyelnek a közös tennivalókra és a házirend, valamint az együttélés íratlan normáinak betartására. Természetesen az életkezdő csoportokban élők is a többi növendékhez hasonlóan igénybe vehetik a Gyermekközpont szakmai szolgáltatásait és használhatják minden létesítményét.

Gondolatok az életkezdősöktől

• "Az életkezdő csoportba való átkerülésem nagy lelki megterhelés volt számomra. Fájt az elválás az egykori csoportomtól, a felnőttek napi gondoskodása is megszűnt."
• "Tudok főzni." "Tiszta, ápolt vagyok." "Megtanultam, hogy az ajtót be kell zárni, ha elmegyek."
• "A hirtelen jött szabadsággal nem tudtam mit kezdeni. Az foglalkoztatott állandóan, hogy megtalálom-e a helyes utat, kapok-e segítséget a felnőttektől, a társaimtól."
• "Nyáron dolgoznom kell."
• "Nem tudom még, ha kikerülök az életbe, lesz-e munkahelyem, jó fizetésem, hol fogok lakni, ki tudom-e fizetni a lakbét és a rezsit."
• "Fontos, hogy vállaljam önmagam."

Forrás: Itt-Hon, 2004/1. szám

Ami a változással jár

Ugyan az utógondozó ellátásba átkerülők kötelékei nem szakadnak el teljesen addigi nevelőiktől és csoportjuktól, az ezzel járó változásokat a legtöbben mégis meghatározó élményként élik meg. Tapasztalataink szerint az életkezdő ellátásban részesülő fiatalok felismerik azokat a kihívásokat, amelyekkel a felnőtt korba való átlépéssel kell szembesülniük, és felelősségteljesen ugyekeznek megfelelni nekik, ami az életvezetést, a munkát és a tanulást illeti. Így a legtöbben sikeresen veszik az akadályokat, és nem kell tartanunk attól, hogy elkallódnak. Növendékeink iskoláikat elvégezve munkába állnak, és ahogy megtalálták számításukat, és teljes egészében saját lábukra tudnak állni, általában a 24 éves felső korhatár elérése előtt elhagyják a Gyermekközpontot.

Az utógondozásról

Az utógondozás célja, feladata, hogy elősegítse a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését.

A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére, a gyám javaslatára, és az intézmény befogadó nyilatkozatára rendeli el, ha a kérelmező fiatal

• a létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy
• a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy
• szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja, vagy
• sorkatonai szolgálat idejét tölti és létfenntartását biztosítani nem tudja.

Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt huszonnegyedik életévének betöltéséig kérheti, illetve a felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnőtt a tanulmányai befejezéséig, de legkésőbb a huszonötödik életévének betöltéséig.

A Gyámhivatal az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnőtt

• ellátásának feltételei már nem állnak fenn
• ellátását szociális bentlakás biztosítja
• az utógondozói ellátást nyújtóval szemben elfogadhatatlan, az együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást tanúsít
• a házirendet súlyosan megsérti, és az ellátás megszüntetésével az intézmény érdekképviseleti fóruma is egyetért.