Gyermekotthoni ellátás

Történet

Fotóalbum a Fóti Gyermekvárosról - Kattintson a képre!

Az intézmény fél évszázados történetén nyomon követhető azok a törekvések, az a fejlődési folyamat, ami nagyrészt általánosan jellemezte a magyar gyermekvédelmet. Az általános tendenciáktól való lényegi eltérés a Gyermekközpont esetében talán abban érhető tetten, hogy földrajzi helyzetéből adódó kedvező infrastrukturális adottságai nagyobb mozgásteret engedtek az átalakulásnak, amit az ellátottak számának szokatlan nagyságrendje, a társadalmi, szakmai elvárások változása szükségszerűen tovább generáltak.

Gyermekváros: - a múlt

A Károlyi István Gyermekközpont jogelődjét - a régi és talán még napjainkban is az ismertebb nevén, a Fóti Gyermekvárost - 1957-ben alapították az állami gondoskodásba kerülő gyermekek gondozására, nevelésére. A komplexitás keretében óvodák, kollégiumok, általános és középiskola, könyvtár, mozi és színházterem, egészségügyi központ, központi konyha, mosoda, strand és még sokkminden más biztosította a többségében családjukból önhibájukon kívüli okokból kikerült gyermekek részére a teljes körű ellátást, gondozást, nevelést. A Gyermekváros kivételes helyet foglalt el a hazai gyermekvédelemben. Nagysága, összetettsége sok tekintetben kedvező feltételeket biztosított a magas színvonalú ellátáshoz. A 60-as, 70-es években elérte a 800 főt az itt élő gondozottak száma.

Gyermekközpont: - a változások kora

Az 1980-as évek közepétől a társadalomban zajló változások hatására a magyar gyermekvédelemben is egyre hangsúlyosabban fogalmazódott meg a szükségszerű változás igénye. A korábbi túlhangsúlyos közösségi nevelés elsődlegességére alapozó gondozó-nevelő munkát egyre inkább felváltotta egy családközpontú individuális nevelés, ami egyben azt is jelentette, hogy a nagylétszámú intézményeket fokozatosan felváltották a jóval kisebb, családias jellegű ellátási formák. Ez a jelentős szemléleti és strukturális váltás jelentős mértékben hatott a vérszerinti családjukat nélkülözni kényszerülő, gyermekvédelmi gondoskodásban felnövekvő gyermekek szocializációjára, önálló életre való felkészítése szempontjából.

Az 1990-es évek elején elkezdődött a lakásotthonos, családias szerkezetű a gondozottak egyéni szükségleteihez igazodó ellátás feltételeinek és gyakorlatának kialakítása. A szerkezetátalakítás folyamatában a Gyermekváros vonatkozásában végső célként egy alapjaiban humanisztikus, család és gyermekközpontú, szükségletorientált gyermekvédelmi szakellátás kialakítását jelöltük meg.

A szemléletváltásra, átalakulásra utal, hogy 1994-ben megváltozott az intézmény neve is - a Gyermekvárosból Gyermekközpont elnevezéssel egy a korábbiaktól jelentősen eltérő ellátási struktúra kialakulása körvonalazódott. A folyamatosan csökkenő létszám mellett kialakításra kerültek a 10-12 fős lakásotthonos csoportok. A fóti székhelyen kívül az ország különböző pontjain, 7 helyen létesültek lakásotthonok
.

A szerkezetátalakítás első szakasza: - a jelen

Napjainkban a Károlyi István Gyermekközpontban közel 120 gyermek és fiatal él 7 családias jellegű gyermekotthoni csoportban, illetve lakásotthonokban. A csoportok összetétele 8-12 fős, koedukált, széles korhatárú. A lakóotthoni csoportok közvetlen élettere 100-120 négyzetméteres és rendelkezik minden adottsággal, ami az önálló életvitel alapjainak elsajátításához szükségesek. A gondozottak a mindennapi gyakorlatban sajátítják el és gyakorolják azokat az életvezetési technikákat, szokásokat, normákat, amelyek nagykorúságuk elérésével elengedhetetlenek az önálló életvezetéshez, társadalmi beilleszkedésükhöz.

Egy-egy csoportban egy nevelő, egy gyermekvédelmi, vagy gyógypedagógiai asszisztens és három gyermekfelügyelő szervezi, irányítja és segíti a gyermekek tevékenységét. A lakóotthoni csoportokon belül önálló csoportgazdálkodás folyik, ami egyben azt is jelenti, hogy a csoport tagjai hatékonyan részt vesznek a csoportra eső pénzügyi források felosztásában, felhasználásában.

A Gyermekközpont a nagykorúságukat elért fiatal felnőttek számára (18-24 évesek) utógondozói ellátás keretében külső telephelyen két életkezdő otthont működtet Fóton, illetve Mogyoródon. Az életkezdő lakásotthonokban az alapvető cél az önálló életvezetésre, társadalmi beilleszkedésre való felkészítés mellett, a képességeknek megfelelő szakképzettség megszerzése, ami nagyobb lehetőség számukra a munkaerő-piaci részvételre.

A szerkezetátalakítás második szakasza: - a jövő

A Gyermekközpont megőrizve korábbi tradíciójának fontosabb, ma is érvényes elemeit, egy olyan gyermekvédelmi szakellátó rendszer kialakításán dolgozik, ami hosszú távon biztosíthatja egy korszerű, a szakmai kihívásoknak és igényeknek egyaránt megfelelő, a gondozottak érdekeit szolgáló komplex gondozást-nevelést.

A szerkezetátalakítás második szakaszában olyan gondozási formákra fókuszáltunk, amelyek a szakellátás keretein belül azokra a valós szükségletekre épülnek, melyeknek eredményes kezelése csak különleges, illetve speciális infrastruktúra biztosítása mellett lehetséges, továbbá egybeesik a fenntartó jogszabályban előírt ellátási kötelezettségével. A Gyermekközpont adottságai, háttér-infrastruktúrája megfelelő, célirányos fejlesztések mellett alkalmas ezeknek az ellátásoknak a biztosítására. Az általunk választott különleges, illetve speciális ellátásokra évről-évre egyre növekvő igény mutatkozik a hazai gyermekvédelmi szakellátás keretein belül.

Különleges Gyermekotthon:

A Gyermekközpont Különleges Gyermekotthona olyan gyermekvédelmi gondoskodásban élő krónikus beteg gyermekek ellátását biztosítja, akiknek adekvát kezeléséhez szükséges egészségügyi, terápiás háttér részben az intézmény keretein belül, részben pedig kizárólag Budapesti székhelyű intézményekben biztosított. Az általunk felvállalt sérülésspecifikumok vezető tünetei: a különböző mozgássérülési, mozgáskoordinációs zavarok, szív és keringési, táplálkozási rendellenességek, illetve balesetekből származó maradandó sérülések. Természetesen a sérülésspecifikumok teljes körű kezelése felveti a rehabilitációs gondozás szükségletét is.

Az első Különleges Gyermekotthoni lakóegységet 2005-ben adtuk át, amit a következő két évben további két lakóotthonnal bővítetünk. Az egyes lakóotthonok 8 fő befogadására alkalmasak. A lakóotthonokban 1-2-3 fős szobák biztosítják az egyéni szükségleteknek megfelelő elhelyezést. Az elhelyezést biztosító lakásotthonokon kívül további helyiségek egészítik ki, segítik a gondozói munkát (tornaterem, informatikai szakterem, pszichológiai foglalkoztató, ifjúsági klub, stb).

A különleges szükségletű gondozottak pedagógiai, egészségügyi habilitációját, rehabilitációját: gyógypedagógusok, gyógytornász, logopédus, szociálpedagógus, pszichológusok, fejlesztőpedagógusok, szakorvos, gyermekorvos, gyermekpszichiáter, diatetikus, védőnő segíti.

A Gyermekotthonban az egyes terápiás formák megválasztása célirányosan azon képességek, készségek fejlesztését szolgálja, melyek közvetlen segítséget nyújtanak az adott betegség, sérülés kezeléséhez, a mindennapi élethelyzetek feladatainak megoldásához. Segítik a gondozottak komplex személyiségfejlődését, az elemi szintű munkavégzés képességének kialakulását, felkészítve az önálló, lehetőség szerint független, konstruktív életvitelre.

A gondozottak betegségspecifikumainak megfelelően egyidejűleg több speciális szükségletet kell kezelni pszichológiai, gyógypedagógiai terápiás formákkal:

• mozgásterápiák: lovas terápia, gyógypedagógiai lovagoltatás, SZIT jellegű terápia, gyógytorna
• pszichoterápia: viselkedésterápia, kognitív terápia, szenzoros integráción alapuló terápiák, kalandterápia, élményterápia
• logopédia, beszédfejlesztés: megkésett beszédfejlődés, beszédképesség, artikulációs zavarok kezelése
• tanulási zavarok kezelése: tanulási zavarok terápiája, részképesség gyengeségek terápiája, diszlexia reedukáció

Speciális Gyermekotthon:

A 2008 - 2010 közötti időszak legnagyobb kihívása a Speciális Gyermekotthon feltételrendszerének kialakítása. A gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó szakemberek számára közismert feszítő probléma, hogy a jelenleg rendelkezésre álló speciális gyermekotthoni férőhelyek száma csak töredéke a valós szükségleteknek. Nem ritka, hogy éves várólista alakul ki speciális férőhelyekre. A speciális ellátásban részesülők diagnosztikai státuszának meghatározásánál azokat a problémacsoportokat vettük figyelembe, amelyek kezelésére a Gyermekközpont feltételei, adottságai leginkább alkalmasak, illetve a hiányzó feltételek, infrastruktúra belátható időn belül kialakíthatók. Mindezek együttes mérlegelése alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy intézményünk a súlyos pszichés sérülések kezelésére a legalkalmasabb, illetve ennek feltételeit tudjuk leghamarabb kialakítani.

Az ellátás folyamatát a sérülésspecifikumok természetének, sajátosságainak megfelelően két alapvető - pszichológiai és pedagógiai - aspektusból terveztük meg. A speciális ellátások jelenlegi gyakorlatától részben eltérően egy olyan alternatív (több lépcsős) kezelési programot terveztünk, ami úgy az elhelyezés, mint a kezelések szintjén épít, illetve kihasználja a programban rejlő pedagógiai és egyéb motivációs lehetőségeket. A program úgy a pedagógiai, mint a pszichológiai szempontból cél-feladat-eszköz rendszerében egymással kompatibilis.
A rendszer alapvető célkitűzései:

• sérülésspecifikus fejlesztés és korrekció,
• a szociális státusz megalapozása,k perspektívák kiépítése,
• a környezettel, szocializációs közeggel való kapcsolatok rendezése.